EGY ÉV GAMER SZEMMEL (#2)

Egyedül vagy tömegesen? Single player játékok és a Battle Royale őrület.

---

A legutóbbi rész során kicsit eltávolodtunk a tavalyi e3-tól, de úgy érzem szükséges volt az elején kitárgyalni a piszkos anyagiakat. És, mint arról kaphattatok egy képet, az anyagiak igencsak piszkosak. Mondhatni...koszosak (elnézést a szóhasználatért, de kikívánkozott belőlem). Ám ezen túllendülve szeretnék megemlíteni egy szép fejleményt is, ami tökéletes cáfolata az EA üzletfelfogásának.

Történt ugyanis, hogy az EA kijelentette, hogy a single player címek szerintük halottak. A játékosoknak ez már nem kell. Nem tudom, hogy melyik bulvárlaptól szerezték ezt az információt, de azt hiszem nem is szükséges rögtön az új God of War sikerét felhoznom ennek cáfolatára. Pedig a God of War nagyjából a videójátékok új mércéje. És bizony nem tudják egyszerre egynél többen játszani. Na tessék, mégis felhoztam. Micsoda indulatokat hoz ki belőlem a téma! De kezdjük talán azzal, hogy megjelent időközben a Shadow of the Colossus remake, amely minden ízében tökéletesen hozza az eredeti, 2005-ös megjelenésű játék érzetét, mindazt az izgalmat és szórakozást, csupán kicsit modernebb irányítással, és persze lélegzetelállító grafikával. És ez még csak a jéghegy csúcsa. Nem csak megjelent, de korrektül vagy remekül teljesít azóta is a Wolfenstein 2 - The New Colossus (Ezekkel a kolosszusokkal mi van manapság?), a The Evil Within 2, a Detroit Become Human, a Xenoblade Chronicles 2, vagy az Uncharted: The Lost Legacy... És ezek csak a címek, amik nekem mondanak valamit kapásból. Ha hiszitek, ha nem, egyiket sem a hatalmas online multi adta el. Nem ám.

Nem tudom ki hogy van vele, de én az Elite-en, a Creatures-ön, LucasArts játékokon, Sonic-on, meg ilyesmiken nőttem fel. Meg hát ugye a Mortal Kombat. Ezek többsége nem arról szólt, hogy online trollkodjunk. Akkoriban még velünk, és csakis velünk trollkodtak a játékok. Ezzel nem azt mondom, hogy "a régi jó dolgokból nem maradt semmi", csak azt, hogy az EA figyelmen kívül hagyta, hogy a játékosok társadalma mostanra már eléggé változatosan épül fel. Nem csak gyerekeknek meg kamaszoknak készülnek a játékok, de felnőtt egy generáció, akik számára videójátékok a gyerekkor része voltak. Ők még biztosan ragaszkodnak a régi formátumokhoz. Lehetséges, hogy egy-két évtized és kihal a single player formátum, de azért én nem fogadnék rá komoly pénzben. Nem véletlenül volt népszerű például az A Way Out, amely kimondottan osztott képernyős élményre szakosodott, és megoldották, hogy ezt az élményt kínálja online is. De a hangsúly az továbbra is az élményen van, aminek kettő darab ember lehet a részese, és kész.

Ellenben van némi valóságalapja annak, hogy manapság azért az online játékok a trend. Persze a trendek a piacon olyanok, mint az időjárás a klímához képest. Nagyon fontosnak tűnik, ha egy tél különösen kemény, de ez nem jelenti azt, hogy nem melegszik a föld. (Például a VR is csak kósza hóbortnak bizonyult.) Az, hogy most az online játékok a trend, nem biztos, hogy bármit is jelent hosszú távon. Csak azt, hogy most az online játékok a trend. És ami a piacon történik, az szerintem kezd önmaga paródiájává válni. Emlékszünk még rá, hogy amikor sikeres lett a World of Warcraft akkor minden garázsban elkezdtek MMORPG-ket gyártani? Vagy nem is oly' régen volt, amikor bejött a League of Legends (talán az volt az), és egy év múlva már térdig jártunk a MOBA játékokban? Azóta sem tudom mit takar ez a rövidítés, nem az én világom. De a trend az trend.

Nos, a trend vonat továbbra is zakatol, és már rég nem gőzerővel, hanem, úgy érzem, mostanra sugárhajtással halad. Persze a piac továbbra is csak az éllovasok sarkát tapossa, de azért rendesen megizzadnak a pénzükért a kiadók és a fejlesztők. Nem tudom, hogy valaki olvasta-e Takami Kósun Battle Royale című regényét. Ha nem, és érdekel az, hogy egy csapat japán iskolás hogyan öli halomra egymást egy szigeten, akkor mindenképp adj neki egy esélyt. (Úgy emlékszem lent van egy "leiratkozás" gomb. Ha nincs, akkor ez van.) Mint kiderült, a koncepció rendkívül jól ültethető át videójátékokra. Valószínűleg eddig csupán a számítási kapacitás szabott az ilyen elgondolásoknak határt, de mára beért a hardver, hogy bármin elérhető legyen 100 ember random csatározása egy óriási pályán.

A Playerunknown's Battlegrounds ugyan nem az első az ilyesfajta próbálkozások színterén, de ők csinálták először igazán jól a dolgot. 2017 második felére az egész net a PUBG-től zengett, minden, magára valamit is adó Twitch streamer főállásban kezdte el tolni a Legyek ura/Menekülő ember témát, ami persze csak növelte a játék népszerűségét. És maga a koncepció rendkívül jól működik. Végy 100 seggpucér játékost, dobd le őket egy szigeten, és várj, amíg kiírtják egymást azzal, amit csak találnak, miközben a bejárható terület fokozatosan csökken. Az eredeti, tudtommal a pankráció világából vett Battle Royale elképzelés lényege, hogy mindenki önmagáért küzd, ám bárki bárkivel összefoghat a siker biztosítása érdekében. A végén viszont csupán egyetlen nyertes van, így bármennyire is egymásra próbáltok támaszkodni a "csapattársaddal", előbb-utóbb valakinek fűbe kell harapnia, akár a te kezed, akár az övé által. És akkor már inkább a tied legyen az a kéz, nem?

Ám nem csak a játékosok figyeltek fel a PUBG sikerére. Jöttek először a cheat mod-ok gyártói, a PUBG ilyen okokból pár nap alatt 1 millió embert rúgott ki a szerverekről, kínában le is csuktak embereket azért, mert cheat fájlokat gyártottak, a fejlesztés pedig elkezdett rendesen akadozni. Ekkorra pedig beérett az Epic Games erődeszkábálós játéka, a Fortnite, amely nagyjából senkit nem érdekelt, amíg ki nem dobtak hozzá egy Battle Royale kiegészítőt, teljesen ingyen. Innentől kezdve a trónfosztás elkerühetetlen volt, ugyanis az Epic Games rendelkezett azzal, ami a PUBG alkotóinak még nem volt a kezében. Több évtizedes szakértelem, infrastruktúra és pénz. Az Epic annak idején késve próbálta meg leigázni a MOBA ipart, ezért most időben léptek. A Fortnite Battle Royale ideális csillagzat alatt született. Relative bugmentes, igazán jól optimalizált játék volt már eleve, megjelentették PS4-re, (a PUBG ugyanis csak egy xBox-exklúzív bughalmazt tudott kinyomni magából az amúgy is vérlázítóan trágya PC teljesítmény mellett), és mindezt INGYEN kínálta.

Ezután, mikor már az USA nappali TV műsoraiban is a Fortnite-jelenségről társalogtak (értsd: ingyen reklám), és egyre-másra jelennek meg cikkek arról, hogy kölykök teljesen a megszállottjává válnak és bevizelnek a PC előtt ülve, nem csoda, hogy a kiadók és a játékfejlesztők immáron kb a sakkszimulátorokba és a Super Mario-ba is Battle Royale modot terveznek. És, te jó ég, mennyire nagyon tervezik. Készül több teljes játék, lesz ilyen játékmód az új Battlefield-ben, az új Call of Duty-ban, a Red Dead Redemption-ben, és akármilyen GTA-játék parkol a tervezés fázisában a Rockstar-nál, biztosak lehetünk benne, hogy alap lesz a Battle Royale.

De vajon mikorra pukkan ki ez a lufi is? Lassan annyira telített lesz a piac, hogy az emberek egyszerűen nem fognak időt, nem hogy pénzt invesztálni egy újabb címbe. Az alap koncepció ugyanaz. Persze tervezik járművekkel meg színes állatkákkal meg a jó ég tudja, hogy mivel feldobni az egyes címeket, de kérdem én, hogy ki a fene lesz kíváncsi a 25 000. klónra? Tulajdonképpen akárki. Emlékezzünk vissza, a Duke Nukem a sokadik próbálkozás volt a Doom sikerének meglovagolására, és mégis bejött. Talán a Battlefield vagy a CoD sikerrel veheti fel a harcot a jelenlegi nagyágyúkkal, de az igazán nagy címek szinte biztosan maradnak, ahol vannak. Az emberek, ha nem is a Doom sikeréhez hasonló módon, de mindenképpen egy Duke Nukem allegóriaként fognak emlékezni a Fortnite-ra évtizedekig.

És amíg robog a hype-csühös, én továbbra is itt fogok ülni, és epekedve várom a Resident Evil 2 remake, a Cyberpunk 2077, és a Call of Cthulhu megjelenését, amikben senkivel nem kell majd osztoznom. Remélem.