HA NINCS TÁRSASOD, SZIMULÁLJ!

Ha van, akár akkor is.

---

Lévén, ez egy videójátékos blog szeretne lenni, nem gyakran jutott eszembe annak a lehetősége, hogy egy másik kedvenc tevékenységemmel is foglalkozhatom itt valaha. (Nem, nem az önkielégítésről lesz szó.) Ugyanis amellett, hogy szeretem kijelzők segítségével kifolyatni a szemem naphosszat, akár szabadidőmben is, ha nem ezt teszem, gyakran igyekszem kifolyatni a szemem apró kártyácskák és tokenek silabizálgatásával is. Már amikor lehetőségem adódik reá.

Sajnos a társasjátékos hobbi legnagyobb hátránya nem a pénznyelési készségében rejlik, hanem a helyigényében. Jelenleg arra is alig van hely a szerelmi fészekben, hogy időnként előkészítsem az Arkham Horror - The Card Game című csodát, nemhogy helyet szorítsak olyan brutális vágyaimnak, mint a Mansions of Madness, Shadows of Brimstone vagy a Dark Souls - The Board Game. Kénytelen voltam a táblás Arkham Horror játékomtól is megválni, amíg nem teszek szert elegendő helyre, hogy egyáltalán ki lehessen bontani a drágát (lentebb látható, hogy alig kell neki egy kisebb raktár, és ez csak az alapjáték).

Igen, a fenti felsorolásból talán ki lehet már következtetni, hogy imádom a tematikus társasokat, illetve van egy kezeletlen Lovecraft-fétisem is. Persze ezek ellenére is teljes életet tudok élni. Sőt, ezentúl talán még teljesebb életet, mint eddig. Végre rám talált ugyanis a Berserk Games csapat Tabletop Simulator című játéka, ami - és ezt még most is nehéz lehet kikövetkeztetni - egy társasjáték-szimulátor. A szó legnemesebb értelmében.

A Tabletop Simulator lényegében nem más, mint egy fizikai sandbox, ami tele van aggatva praktikusabbnál praktikusabb megoldásokkal, amelyeket kifejezetten kártya- és társasjátékok kezelésére szabtak. Elsőre ugyanis meglehetősen ódzkodtam attól, hogy monitoron társasjátékozzam. Ez szerintem több, mint természetes, részint azért is szeretek társasozni ugyanis, mert elvon a képernyő elől, mégis teljes értékű kikapcsolódást nyújt. Hosszú órákat töltöttem régebben az Arkham Horror társasjátékkal, azóta is nyüstölöm a kártyajáték verziót, illetve ha egy kis Aliens-szerű élményre vágyom, elég csak felpattintanom a Halál Angyalait. (Itt kell megjegyeznem, hogy ezek mind egyedül is játszható, teljesen kooperatív játékok, ahol a játék ellen kell tevékenykedni a karaktereknek. Nem, nem bolondultam meg. Ha mégis, ez semmiképp nem egy tünet. Mondom, hogy nem. De most mondom!)

Sajna rengeteg játék, azok helyigénye miatt, jelenleg teljesen elérhetetlen számomra. Egy Dark Souls - The Board Game például akkora térképlapokkal operál, mint egy tisztességes járólap. A doboz is három kiló, nem is csoda. Persze, amint nagyobb helyre költöztünk, azonnal megvásárolom. Úgy, ahogyan nem vásárolt még ember Dark Souls társast. De erről lesz egy külön írás.

Mit is kap, aki telepíti a Tabletop Simulator-t? Nem sok mindent. Elsősorban lehetőséget arra, hogy tárgyakkal interaktáljon. Akár VR-támogatással is. Van egy 360-fokos panoráma hátterünk, egy darab asztal és egy kurzor. A többi a játékoson múlik. A rövidke oktatórész, amely persze opcionális, de ajánlott, gyakolatilag mindenre megtanít, amire szükségünk lehet. például a kártyalapok kihúzását egy pakliból egyetlen mozdulattal, az egész pakli áthelyezését, megkeverését, lapok kiosztását. Minden egy-két gombnyomással történik, rendkívül intuitiv megvalósításban. (Például nem kell minden egyes kártyára vagy dobókockára ráközelíteni, az Alt megnyomásával bármely elemet azonnal kinagyít a játék, a komponensek az "F" gombbal pedig megfordíthatók.) A helyzet az, hogy én néha csupán egérrel játsszom.

Ez szerintem mindent elmond arról, hogy mennyire magától értetődő és hatékony a szimulátor irányítása. És bár ezt hihetetlenül fontosnak tartom, a varázslat nem itt történik. A varázslat, kérem szépen, a Steam Workshop-ban történik. Valamilyen fura okból ugyanis a társas- és kártyajátékok jogtulajdonosai nem csapják szájba egy döglött heringgel naponta sem a Berserk Games-t, sem pedig a Valve-t azért, mert hagyják, hogy a szellemi tulajdonaikat rendre ellopják, és kiváló minőségben közzétegyék.

A Steam Workshop-ban ugyanis megtalálható MINDEN. Van itt Monopoly, Rizikó, a bonyolultabb játékok kedvelőinek pedig felsorolhatnám a Fantasy Flight Games vagy a Games Workshop összes játékát. Találhatunk különböző modokat a fent említett Arkham Horror sorozatból (Arkham Horror, Eldritch Horror, Mansions of Madness, Elder Sign, AH - The Card Game), fent van a Descent összes kiadása, a Civilization, a Death Angel kártyajáték. És ezek csak azok, amiket én személy szerint ismerek. Van itt mindenféle Warhammer (WH Quest, WH szerepjáték táblák, Space Hulk minden létező kiadásban), The Lord of The Rings, Aliens, sőt, még a kuriózumnak számító Kickstarter-bajnok címvédő Kingdom Death: Monster is fenn van vagy nyolc különböző mod formájában.

A Mansions of Madness - Second Edition teszt itt található.

Persze a habot az teszi fel az "i"-re, hogy mindezen nem szükséges egyedül élvezkedni. A Tabletop Simulator teljeskörű közösségi élményt szolgáltat, akár egy, akár több gépen. Helyi hálózaton is játszhatnak az öreg motorosok (szinte hallom őket, ahogy panaszkodnak, hogy ma már csak neten lehet Gazdálkodj Okosan-t játszani, bezzeg régen helyi hálózaton milyen jó volt), de természetesen az akció java online zajlik. Használhatunk sima chat ablakot, van voice chat, amit csak akarunk. És elég, ha csak a házigazda rendelkezik az adott moddal, a többieknek simán letölti a játék az - akár személyre is szabható - elemeket.

Igen, külön piros pont, hogy állíthatunk be saját hátteret, telepakolhatjuk az asztalt mindenféle hülyeséggel, akár pizzával is. Igen. Pizzával. Én értem, hogy ennek mennyi köze van bármihez, de azért az én gyűjteményemben is ott csücsül a pizza mod. Választható feltétek vannak. Persze, hogy kell! Emellett, ha valakiben felizzik a kreativitás tüze, játszi könnyedséggel hozhat létre új tartalmakat, a kártyák, tárolók, asztalok, egyéb objektumok létrehozása szinte magától értetődő, és a játékba gyakorlatilag bármilyen 3D-s objektum importálható, például figurás játékokhoz.

A Dark Souls - The Board Game teszt itt található.

Mivel gépigénye gyakorlatilag nincs (én egy Lenovo Miix 310 tableten játszom), így bátran ajánlom bárkinek, akinek nincs helye otthon előszedni a kedvenc társasjátékait. Nálam csupán a nagyon bonyolult modok esetében esik le a képfrissítés, de ott sem vészesen. A Tabletop Simulator mindössze a kevergetés és a kockazörgetés hangulatát nem adja vissza, minden másban azonban tökéletes, a Steam Workshop pedig mindenki számára tartogat valami pakolásznivalót.

Alant két játékot is megtekinthettek mozgás közben, az Eldritch Horror-t és a Dark Souls - The Board Game-et:

Eldritch Horror

Dark Souls - The Board Game